Történet

A Veress Ferenc Szakképző Iskola Hajdú-Bihar megye második legnagyobb településének szakképző iskolája. Az iskola 1969-es alapítása óta folyamatos bővítések és fejlesztések eredményeképpen vált szakmunkásképző iskolából olyan szakképző iskolává, amely egyszerre több iskolaformát működtetve (szakképző iskola, technikum, felnőttek szakmai képzése) igyekszik kielégíteni a társadalmi-gazdasági igényeket, azon belül pedig a helyi iskolahasználók igényeit.

Az intézmény története öt jól elkülöníthető fejezetre osztható.

Az intézmény fejlődésének 1. szakasza-szakmunkásképző intézet

1969-ben a szocialista nagyipar, a helyi iparosítás igényei hívták életre ipari szakmunkásképző intézetként. Ezt a funkcióját megőrizte a rendszerváltásig.

Az intézmény fejlődésének 2. szakasza-Veress Ferenc Szakképző Iskola

A gazdasági átalakulás közepette leépült és felaprózódott a várost jellemző mezőgazdasági és ipari háttér. A gazdasági élet szereplőinek érdektelensége is közrejátszott abban, hogy az iskolai szakmastruktúra rugalmas átalakítása mellett is bizonytalanná vált a tanulók foglalkoztatása.

A városban a gépipari termelés visszaesésével a hagyományos géplakatos és gépi forgácsoló szakmákba történő beiskolázás elvesztette realitását. Ugyanakkor fellépett az igény a nyelvtudással, informatikai ismeretekkel rendelkező széles szakmai rálátással bíró, könnyen mobilissá tehető szakemberekre.

A város műszaki értelmiségi rétegének utánpótlására vonatkozó igény a magasabb szintű oktatás felé nyitotta meg az iskolát.

Így került sor a világbanki tantervű szakközépiskolai osztályok beindítására. A szakközépiskolai tagozat mellet a szakiskola osztályok átszervezése is megtörtént az 1993-as  közoktatási törvény és a NAT előírásai alapján. Az iskola az alábbi szakmákat kínálta a helyi munkáltatók jövendőbeli munkaerőigényeire: férfiruha-készítő, nőiruha-készítő, bőrruha-készítő, cipőfelsőrész-készítő, esztergályos, villanyszerelő, géplakatos. mechanikai műszerész, asztalos kőműves.

Az intézmény fejlődésének 3. szakasza a Comenius modell 

Az ezredforduló táján ismét újabb nehézségekkel, kihívásokkal kellett szembenéznie iskolánknak, ismét újabb minőségi fordulatra volt szükség.

Intézményünk az elsők között pályázott a COMENIUS 2000 I. intézményi (partnerközpontú) modell kiépítésére. Két sikertelen pályázatunk (2000, 2001) miatt önerőből fogtunk a modell kiépítéséhez, majd lendületet adott ennek a munkának az, hogy a 2002-ben beadott pályázatunk nyert, és 2004 áprilisára be is fejeztük a modell kiépítését.

„Fejlődött és erősödött önismeretünk. A mérések révén olyan információkhoz, adatokhoz jutottunk, melyek megalapozottabb tervezést, reálisabb célképzést tesznek lehetővé. Javult a kommunikáció, a munkamegosztás és együttműködés a kollégák között. Nőtt a bevont kollégák felelősségérzete. Partnerkapcsolataink erősödésével párhuzamosan nőtt az intézményünk iránti érdeklődés, reálisabb lett intézményünk külső megítélése. Gazdagodott módszertani kultúránk.”(Intézményi záró beszámolóból )

Partnerkapcsolataink menedzselését ma is ezek alapján végezzük, mert hisszük, hogy partnerszemléletű működés nélkül nem lehet eredményes egyetlen szolgáltatást nyújtó intézmény munkája sem. A modell alkalmazása biztosítéka annak, hogy partnereink (tanulók, szülők, pedagógusok, alkalmazottak, fenntartó, munkáltatók, társintézmények) igényeit beépítsük működésünk folyamatába, rendszeresen szembesüljünk erősségeinkkel és fejlesztendő területeinkkel, tudatosan cselekedjünk az intézmény folyamatos fejlesztéséért .

A megnövekedett tanulói létszám elhelyezését lehetővé tette, hogy a fenntartó az iskola használatába adta a Kálvineum épületét, melyet jelentős saját munkával és fenntartói támogatással felújítottunk, és iskolai célra átalakítottunk. Itt alakítottuk ki a vendéglátás és idegenforgalom szakmacsoportos képzéshez szükséges (mintegy 50 millió forintos beruházással) a régió egyik legkorszerűbben felszerelt tankonyháját.

Az intézmény fejlődésének 4. szakasza - Integrált Szakképző Központban

A Szakiskolai fejlesztési program 2006-ban zárult, abban évben, amikor a TISZK kialakítása zajlott.

Az iskola a TISZK szervezetében történő változások miatt 2008-ban a fenntartó (Hajdúböszörmény Város Önkormányzata ) irányításával a debreceni Alföld Szakképző Nonprofit Kiemelkedően Közhasznú Kft.-hez csatlakozott.

A TISZK-hez történő kapcsolódás pozitív hatásai a szakmai gyakorlati képzés vonatkozásában voltak a legerősebbek, de a társasághoz történő kötődés egyéb területeken is segítette az iskola munkáját. A folyamatos információcsere, továbbképzések, szakmai napok, konzultációs lehetőségek nyitottabbá tették a központba tartozó iskolákat, lehetőséget adtak a „jó gyakorlatok” átvételére.

A 2000-es évek első tizedének végén a szakképzés irányításban újabb változások következtek be, amely újabb döntés elé állította az akkori iskolavezetést.

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (továbbiakban Kt.) 2009. évi XLIX. törvénnyel történő módosításával egy újabb képzési forma, az ún. "előrehozott" szakképzés jelent meg a szakiskolai képzés rendszerében.

Az iskola nevelőtestülete a 2010/2011-es tanév beiskolázásánál az előrehozott szakiskolai képzés bevezetése mellet döntött „úttörőként” a megyében, vállalva a képzés bevezetésének összes előre látható, és előre nem tervezhető kockázatát.

Az előrehozott képzés bevezetése előfutára volt mindazoknak a változásoknak, melyet a 2012/13-as tanévtől a közoktatásban jellemzővé váltak.

 A változások új útjai: Az 5. szakasz-állami fenntartás

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 2013. január 1- jétől hatályos 74.§ (1) bekezdése alapján „az állam gondoskodik - az óvodai nevelés, a nemzetiséghez tartozók óvodai nevelése, a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése kivételével - a köznevelési alapfeladatok ellátásáról”. E törvény alapján iskolánk 2013. január 1-től a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Hajdúböszörményi Tankerületének, majd a Debreceni Tankerület irányítása alá került. 2015. július 1-től a szakképzés fejlesztési koncepciójának megfelelően intézményünk a Berettyóújfalui Szakképzési Centrumba csatolódott  a Nemzetgazdasági Minisztérium, majd az ITM, jelenleg a KIM fenntartása alatt. Az állami fenntartási feladatok az iskola belső életében is jelentettek kisebb-nagyobb változásokat.. Pozitív módon élte meg az iskola a hasonló profilú iskolák közötti szorosabb kapcsolatot, különösen fejlesztő jelegűnek nevezném azt a kapcsolatrendszert, azt a segítő, támogató környezetet, ami kialakult a Centrumba rendeződés során.

Az új intézménystruktúra előnyei a szakképzési centrum tapasztalatai függvényében:

• a gazdaság, a munkaerőpiac változó igényei hatékonyabban, gyorsabban érvényesülhetnek a szakképzés új rendszerében
• rugalmasabban működnek a szakképző iskolák
• költséghatékonyabb működés, és ebből következően átlátható feladat-ellátási struktúra
• követhetően és nagyobb mértékben hasznosulhatnak a fejlesztési források
• hatékonyabb együttműködés alakul ki az iskolák és a gazdálkodó szervezetek között, melynek köszönhetően erősödik a duális képzési rendszer, a szakképzésben résztvevő tanulók felkészítése gyakorlat közelibbé, a munkaerő piac elvárásaihoz rugalmasabban alkalmazkodóvá válik
• munkaerő-piaci igényekre történő minél teljesebb és hatékonyabb reagálás
• átlátható gazdálkodás az önállósággal együtt járó felelősségvállalással
• aktív szerepvállalást tesz lehetővé a hazai szakmai fejlesztésekben
• a nemzetközi partnerekkel megvalósuló projektek átfogó irányítása
• a felsőoktatási intézményekkel történő hatékony partneri együttműködések kialakítása
• ösztönző erejű, mivel magas fokú szakmai teljesítményt vár el a vezetőktől, munkatársaktól.

Képzési struktúra

A Berettyóújfalui Szakképzési Centrum Veress Ferenc Szakképző Iskola a Berettyóújfalui Szakképzési Centrum 12 szakképző iskolájának egyike. Hajdúböszörmény belvárosában helyezkedik el az iskola, könnyen megközelíthető tömegközlekedéssel is. Felszerelt tanműhelyekkel, folyamatosan fejlesztett szakmai eszközökkel, barátságos iskolai környezetben, hatalmas udvarral várja az iskolába érkező új tanulókat az intézmény. A városban működő kollégiumban kollégiumi ellátás is igényelhető, így a távolabbról érkező tanulók oktatása is megoldott.

Az iskola képzési profilja az évek folyamán eltolódott az ipari jellegű képzések felől a szolgáltatás jellegű képzések felé. A képzési idő alatt biztosított az iskolai gyakorlati képzés a tankonyha, a tanbolt és a tanétterem, a kőműves tanműhely, valamint a szociális demonstrációs terem megteremtésével.

Jelenleg nappali tagozaton szakképző iskolában (9-11. évfolyam) szakmajegyzék szerint turizmus-vendéglátás ágazatban szakács, pincér-vendégtéri szakember; építőiparban kőműves végzettséget szerezhetnek diákjaink.

Esti tagozaton felnőttoktatásban megszerezhető szakmáink jelenleg a szociális ápoló és gondozó, szárazépítő, és divatszabó.

Rendkívül népszerűek a rugalmas tanulási utat kínáló rövidített idejű építőipari képzéseink.   

Névadónk: Veress Ferenc